A 17 éves Katie Price egy ritka betegséggel él együtt: minimális mennyiségű napfény is halálos fenyegetés a számára. Mivel napközben muszáj a házban maradnia, társaságul csupán megözvegyült apja és legjobb (na jó, igazból az egyetlen) barátja szolgál. Katie világa csak azután teljesedik ki, hogy lement a nap: ilyenkor fogja a gitárját, és a helyi pályaudvaron játszik a jövő-menő utasoknak.
Charlie Reed valaha sztáratléta volt, és az életében most épp nagy változások vannak készülőben – ő az a fiú, akiért Katie a távolból titokban már évek óta rajong. Miután egy este meglátja a gitározó lányt, a sorsaik összeforrnak, és egy csillagokon átívelő szerelem veszi kezdetét.
Miközben támogatják egymást céljaik elérésében, és egymásba szeretnek a nyári éjszakák leple alatt, Katie és Charlie között olyan szoros összeköttetés alakul ki, ami elég erős ahhoz, hogy megváltoztassa őket – és mindenki mást is körülöttük –, örökre.
Kiadó: Maxim
Oldalszám: 222
Én és a könyv:
Azt már az értékelésem elején szeretném leszögezni, hogy nagyon keveset vártam a könyvtől. A Csillagainkban a hiba című adaptációhoz hasonlították, én pedig már azt sem szerettem túlságosan. Ráadásul a megfilmesített verzióban Bella Thonre játszik, ami szerintem nem túl biztató.
Nyugodtan, elvárások nélkül kezdtem tehát bele abba a cca. 222 oldalba, aminek már az eleje teljesen más volt, mint amire számítottam. Katie először is egy nagyon szerethető főszereplő, aki súlyos betegsége ellenére csupa boldog pillanattal szolgál az olvasónak. XP-vel küzd, ami röviden és egyszerűen súlyos napérzékenységet jelent. Tehát Katie-t nem érheti nap, különben azonnal megégne, vagy súlyos bőrrákot kapna.
Nagyon sajnáltam szegényt végig, hiszen a betegsége mindenre rányomta bélyegét, valamint édesapjának és legjobb barátnőjének sem lehetett egyszerű végig pozitívnak maradni mellette. Mellesleg én az apukát borzasztóan szerettem az egész köteten keresztül, gyakorlatilag az egész életét a lánya boldogságának (és egyáltalán életben maradásának) szentelte, még akkor is, ha ez Katie szerint néha túl sok volt. Boldog vagyok, hogy a végén neki is kijutott a szerelemből.
Nehéz lenne spoilermentesen írni, ezért csak annyival tudom összegezni az értékelésem, hogy fantasztikus volt, és őszintén tudom ajánlani mindenkinek. Egy csodálatos történet betegségről, családról, szerelemről. Kíváncsian várom most már a filmet.
Borító: nem szeretem Bellát, ráadásul szerintem ez egy elég előnytelen kép. Sokkal jobbat is választhattak volna.
Pozitívumok:
Azt már az értékelésem elején szeretném leszögezni, hogy nagyon keveset vártam a könyvtől. A Csillagainkban a hiba című adaptációhoz hasonlították, én pedig már azt sem szerettem túlságosan. Ráadásul a megfilmesített verzióban Bella Thonre játszik, ami szerintem nem túl biztató.
Nyugodtan, elvárások nélkül kezdtem tehát bele abba a cca. 222 oldalba, aminek már az eleje teljesen más volt, mint amire számítottam. Katie először is egy nagyon szerethető főszereplő, aki súlyos betegsége ellenére csupa boldog pillanattal szolgál az olvasónak. XP-vel küzd, ami röviden és egyszerűen súlyos napérzékenységet jelent. Tehát Katie-t nem érheti nap, különben azonnal megégne, vagy súlyos bőrrákot kapna.
"Az életünkben vannak olyan emberek, vagy akár pillanatok, amelyektől más irányt vesz a sorsunk."Persze, mint majdnem minden tizenéves kamasznak, Katie-nek is vannak furcsaságai. Ilyen például az, hogy évek óta figyel egy idegen fiút az ablakból. Charlie-val aztán össze is hozza a sors, így kezdődik Katie igazi élete.
Nagyon sajnáltam szegényt végig, hiszen a betegsége mindenre rányomta bélyegét, valamint édesapjának és legjobb barátnőjének sem lehetett egyszerű végig pozitívnak maradni mellette. Mellesleg én az apukát borzasztóan szerettem az egész köteten keresztül, gyakorlatilag az egész életét a lánya boldogságának (és egyáltalán életben maradásának) szentelte, még akkor is, ha ez Katie szerint néha túl sok volt. Boldog vagyok, hogy a végén neki is kijutott a szerelemből.
"– […] Szóval te egy ilyen srác vagy? Csak vigyorogsz, és mert vonzó vagy, azt hiszed, megúszod, hogy mások holmijában kutakodsz?
Erre újból kiül az arcára az az elbűvölő vigyor.
– Tehát vonzónak találsz?"Charlie nem volt az a tipikus könyves álompasi, nem volt bunkó, sem beképzelt vagy tipikus "rosszfiú", és ez így volt rendjén. Katie megérdemelt egy ilyen csodálatos szerelmet, illetve szerelmi történetet. Különösen megható volt számomra az utolsó jelenet Charlie-val és Katie anyukájával. Nem tudom, mikor sírtam ezelőtt könyvön, de ekkor biztosan.
Nehéz lenne spoilermentesen írni, ezért csak annyival tudom összegezni az értékelésem, hogy fantasztikus volt, és őszintén tudom ajánlani mindenkinek. Egy csodálatos történet betegségről, családról, szerelemről. Kíváncsian várom most már a filmet.
Borító: nem szeretem Bellát, ráadásul szerintem ez egy elég előnytelen kép. Sokkal jobbat is választhattak volna.
Pozitívumok:
- megható történet
- betegség magyarázata a végén
- szerethető szereplő
Negatívumok:
- rövid :(
Ajánlom, ha:
- felkészült vagy a sírásra
- szereted a megindító könyveket
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése