Sherlock Holmes mostanában nem panaszkodhat unalomra. Magánnyomozó-irodájának kilincsét egymásnak adják kliensei. Ebben a novellaválogatásban, Sherlock Holmes sorozatunk második kötetében kinyomozza, miért kapott az ártatlan vénkisasszony postai küldeményben két emberi fület, miért nem mutatkozik Warrenné bérlője soha az emberek előtt, mitől őrülnek meg a szó szoros értelmében a békésen kártyázó testvérek. A zseniális detektív egy alkalommal kis híján belehal a bűnös leleplezésébe. A hűséges Watson doktor persze odaadó csodálattal segít mindenben barátjának, s szerencsénkre nem mulasztja el elmesélni nekünk a legrejtélyesebb eseteket.
A rejtelmes doboz története
A vörös kör
A haldokló detektív
Lady Frances Carfax eltűnése
Az ördögláb
Kiadó: Hunga-Print
Oldalszám: 212
Én és a könyv:
Ahogy már olvasóim megszokhatták, ismét sorra veszem az elbeszéléseket, így mindre egyesével rá tudok térni, nem egy nagy kuszaság lesz a végeredmény.
Ahogy már olvasóim megszokhatták, ismét sorra veszem az elbeszéléseket, így mindre egyesével rá tudok térni, nem egy nagy kuszaság lesz a végeredmény.
A rejtelmes doboz története:
Fantasztikus novella! Úgy érzem, Sherlockhoz kissé már hozzátartoznak a zavaros leírások, ahol a végén borzasztóan figyelni kell, hogy megértsük, mi is történt. Én azonban mégis inkább ezt a verziót pártolom, mint azt, ahol már az első perctől kezdve sejteni lehet a tettes kilétét.
Szóval Holmes még mindig tud újat mutatni, a történetei minden egyes alkalommal egyre különösebbek és lehetetlenebbek. Így volt ez azzal az elbeszéléssel is, melyben a gyilkosra egy doboz fül(!) segítségével lehetett rájönni. Conan Doyle, minden elismerésem!
A vörös kör:
A vörös kör esete is kissé kusza volt először, aztán persze kivilágosodott minden, de arról mindenkinek tudomása lehet, aki kicsit is ismeri Conan Doyle alkotásait, hogy Sherlock nem egy szószátyár ember, addig nem mond semmit, míg biztossá nem válik a dolgában, így aztán általában a krimi végén zúdul ránk egyszerre minden információ, amit így nem könnyű megemészteni. Azonban ettől is csak egyedivé válik.
A haldokló detektív:
Nos, el is érkeztünk az első kivételhez, hiszen úgy gondolom, itt azért sejthető volt, hogy kedves Holmes barátunk nem haldoklik, illetve valami csavar lesz a dologban. Most komolyan... hány ember hinné el, hogy egy novellás kötet közepén fogják "majdnem kinyírni" a főszereplőt? A Vámpírnaplókban esetleg, vagy Trónok harcában...
Lady Frances Carfax eltűnése:
Talán a könyv legkevésbé izgalmas elbeszélése. Lehet, hogy én vagyok túl morbid, és csak azért írom ezt, mert ha jól emlékszem, ebben a történetben nem történt gyilkosság (csak majdnem), ám valóban úgy érzem, hogy teljesen felejthető novelláról van szó. A lady persze végül meglett (és megmenekült), de itt nem volt szó olyan véres izgalmakról, mint a többi sztoriban.
Az ördögláb:
Az ördög lába egy családon belüli gyilkosság, illetve tragédia esete. Ilyennel még nem találkoztunk ebben az irományban, bár szerintem akár mellőzhető is lehetett volna.
Összességében tehát egy elég jól összeválogatott novellás kötetről beszélhetünk. Kedvencet avatni nem fogok, hiszen a kedves követőim tudhatják, hogy nem kenyerem a beskatulyázás, úgy gondolom egy könyvnek vannak jó és rossz pontjai.
Borító: tetszik, hogy ilyen kicsire tervezték, hiszen könnyen elfér akárhol. A kép viszont nem elég kivehető az elején.
Pozitívumok:
Fantasztikus novella! Úgy érzem, Sherlockhoz kissé már hozzátartoznak a zavaros leírások, ahol a végén borzasztóan figyelni kell, hogy megértsük, mi is történt. Én azonban mégis inkább ezt a verziót pártolom, mint azt, ahol már az első perctől kezdve sejteni lehet a tettes kilétét.
Szóval Holmes még mindig tud újat mutatni, a történetei minden egyes alkalommal egyre különösebbek és lehetetlenebbek. Így volt ez azzal az elbeszéléssel is, melyben a gyilkosra egy doboz fül(!) segítségével lehetett rájönni. Conan Doyle, minden elismerésem!
A vörös kör esete is kissé kusza volt először, aztán persze kivilágosodott minden, de arról mindenkinek tudomása lehet, aki kicsit is ismeri Conan Doyle alkotásait, hogy Sherlock nem egy szószátyár ember, addig nem mond semmit, míg biztossá nem válik a dolgában, így aztán általában a krimi végén zúdul ránk egyszerre minden információ, amit így nem könnyű megemészteni. Azonban ettől is csak egyedivé válik.
A haldokló detektív:
Nos, el is érkeztünk az első kivételhez, hiszen úgy gondolom, itt azért sejthető volt, hogy kedves Holmes barátunk nem haldoklik, illetve valami csavar lesz a dologban. Most komolyan... hány ember hinné el, hogy egy novellás kötet közepén fogják "majdnem kinyírni" a főszereplőt? A Vámpírnaplókban esetleg, vagy Trónok harcában...
Lady Frances Carfax eltűnése:
Talán a könyv legkevésbé izgalmas elbeszélése. Lehet, hogy én vagyok túl morbid, és csak azért írom ezt, mert ha jól emlékszem, ebben a történetben nem történt gyilkosság (csak majdnem), ám valóban úgy érzem, hogy teljesen felejthető novelláról van szó. A lady persze végül meglett (és megmenekült), de itt nem volt szó olyan véres izgalmakról, mint a többi sztoriban.
Az ördög lába egy családon belüli gyilkosság, illetve tragédia esete. Ilyennel még nem találkoztunk ebben az irományban, bár szerintem akár mellőzhető is lehetett volna.
Összességében tehát egy elég jól összeválogatott novellás kötetről beszélhetünk. Kedvencet avatni nem fogok, hiszen a kedves követőim tudhatják, hogy nem kenyerem a beskatulyázás, úgy gondolom egy könyvnek vannak jó és rossz pontjai.
Borító: tetszik, hogy ilyen kicsire tervezték, hiszen könnyen elfér akárhol. A kép viszont nem elég kivehető az elején.
Pozitívumok:
- furfangos, különleges történetek
- igényes nyelvezet
Negatívumok:
- könnyen el lehet veszteni a fonalat, végig figyelmet igényel
Ajánlom, ha...
- tetszettek az eddigi Sherlock-kötetek
- krimi/detektívtörténet rajongó vagy
