Ariana dla WS | Blogger | X X

2018. július 17., kedd

Horányi Hanna Zelma: Egy ​év, tíz hiba - #énésakönyv

Vajon hány hibát lehet elkövetni egy év alatt? 
Nem a kémia dogában, és nem is a tesiórán, hanem egy sokkal nehezebb tantárgyban: az életben. Kinga épp beleveti magát a kilencedikbe, új sulija, kicsit konzervatív családja és sok barátja van. Belép egy zenekarba, bulizik, és a fiúk is észreveszik a romantikus és vagány lányt. Azzal meg csak a baj van, ha az ember szíve átveszi az irányítást… Vagy mégsem? 
Horányi Hanna Zelma első regényében pontosan mutatja be az első szerelmek, rácsodálkozások, rajongások és viták természetét – azaz egy kamasz hétköznapjait.
Rólad/Neked-sorozat: Olyan könyveinkre tesszük rá a Rólad/ Neked logót, amelyek valóban kamaszokról szólnak, kamaszoknak, és ráadásul a szerző maga is szinte kamasz, vagy nagyon közel áll a korosztályhoz – így nem csak ismeri, átérzi az őket foglalkoztató témákat, de olyan hangon tudja megírni azokat, amely hiteles számukra is.
Kiadó: Menő Könyvek
Oldalszám: 352

Én és a könyv:
2018 egyik legnagyobb csalódása volt számomra ez a könyv. Molyon kemény fél csillagot kapott tőlem az ötből, de még annyira is nehezen nyomtam rá. Hogy mik voltak a problémáim a történettel? Nos, könnyebb lenne felsorolni azt, hogy mik nem, de azért megpróbálom.
Nagyon lelkesen vágtam bele, hiszen fiatal, magyar szerző könyve, gondoltam biztosan megállja helyét az "ifjúsági" kategóriában. Itt hibáztam először, ugyanis korántsem kellett volna ekkora bizalmat szavazni neki.
Ami először szemet szúrt, az az igénytelen írásmód. Értem én, hogy egy kilencedikes kamasz lány a főszereplő, de a kötetben szinte minden egyes karakter második szava az volt, hogy tök. Tök jó, tök gáz, tök szuper, tök király. Én meg tökre azt hittem megőrülök.

         „-Meghívsz, ha felléptek? 
- Eljössz, ha meghívlak?
- Örülsz, ha elmegyek?
- Adsz rá okot, hogy örüljek?
- Adok, ha meghívsz.
- Meghívlak.
- Elmegyek.
- Azt meg majd meglátjuk, hogy örülök-e.”
De legyen ennyi elég a nyelvtanból, térjünk is rá a történetre. Ha valaki rájön, hogy melyik tíz hibára gondolt az írónő, abból a száz baromságból, amit a főszereplő leányzó elkövetett, most szóljon, vagy hallgasson mindörökre!
Kinga ugyanis elment középiskolába úgy, hogy halálosan szerelmes volt egy fiúbaba, akivel ezelőtt összesen talán két szót sem beszélt, majd meglátta, és rájött, hogy tulajdonképpen már nem is érdekli. Rögtön ezután beleszeretett a srác legjobb barátjába, azonnal összejöttek (mert minek is ismerkedni?), de néhány hét múlva új pasiba zúgott bele. Úgy, hogy közben még együtt volt az előzővel. És ez kb. csak az első ötven oldal volt. Ha valaki ezek után azt hinné, hogy milyen izgalmas lehetett ez a sok szerelmi gubanc, nos, nem volt az. 
Már csak azért is halálra untam magam, mert a nemistudommárkibevagyokhalálosanszerelmes Kinga közben háromszáz oldalon keresztül iskolába járt, és gyakorlatilag semmi nem történt vele. Rajta kívül igazából nem ismertünk meg rendesen egy szereplőt sem, legyen az osztálytárs, barát vagy családtag. Néha dogát írt, máskor hatalmas (irónia) szerelmi bánata volt, én pedig egyre inkább azon  agyaltam, hogy ugyan miért olvasom még mindig ezt a szenny irományt. Annyira unalmas volt az egész, hogy szinte egyáltalán nem érdekelt, mi történik.
Összességében talán egy szörnyen félresikerült SzJG utánzatnak mondanám, hiszen a téma ugyanaz, csak más, sokkal rosszabb körítésben.
Borító: nem rossz, bár a lány arckifejezése elég fura.
Pozitívumok: -
Negatívumok:
  • unalmas
  • igénytelen nyelvezet és írásmód
  • nem életszerű karakterek
Ajánlom, ha:
  • nem tudom. Talán, ha szereted kínozni magad.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése