A tizenkét éves Percy Jacksont eltanácsolják az iskolából. Megint.
Bármennyire igyekszik, úgy tűnik, képtelen távol tartani magától a bajt. De tényleg szó nélkül végig kell néznie, ahogy egy kötekedő kölyök molesztálja a legjobb barátját? Tényleg nem szabad megvédenie magát az algebratanárnővel szemben, amikor az szörnyeteggé változik és meg akarja ölni?
Természetesen senki nem hisz Percynek a szörny-incidenssel kapcsolatban; abban sem biztos, hogy magának hisz. Egészen addig, míg a Minótaurusz be nem kergeti a nyári táborba.
Hirtelen mitikus lények járkálnak ki-be a lakokba és Percy görög mitológia könyve megelevenedik. Rájön, hogy az olimposzi istenek a huszonegyedik században is élnek. Sőt, ami ennél is rosszabb, felbosszantotta őket: Zeusz villámát ellopták, és Percy az első számú gyanúsított.
Percynek mindössze tíz napja van arra, hogy megtalálja és visszaadja a Zeusztól ellopott holmit, és békét teremtsen a háborúságban álló Olimposzon.
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 374
Én és a könyv:
Hatalmas elvárásokkal, no meg egy kissé kétkedve kezdtem bele. Nyilvánvaló, hogy rengeteg rajongója van a könyvnek, az értékeléseket jelző százalék is az egekben, úgyhogy úgy gondoltam, nagyon jónak kell lennie. Ráadásul ott van még a barátom, aki abszolút semmit nem szokott olvasni (autós cikkeket kivéve), de ezeket a könyveket imádja. Így tehát alig vártam, hogy én magam is meggyőződjek arról, milyen élvezetes ez a teljesen új világ. Nos, nem csalódtam.
Először tartottam attól, hogy egy tizenkét éves fiú leírását fogom olvasni. Később rájöttem, hogy egyáltalán nem zavaró, sőt, a gyerekek a kialakult helyzet miatt jóval érettebben gondolkodnak, mint a velük egyidős átlagos kiskamaszok. Persze így is csináltak néha olyat, amit jobban át kellett volna gondolni, gyermeki naivsággal bíztak meg mindenkiben, de koruk miatt ezért igazán nem lehet őket hibáztatni.
Könnyen olvasható volt az egész történet, látszik, hogy azért a célkorosztály nálam jóval fiatalabb, hiszen sok volt a párbeszéd és rövid mondatokkal, bekezdésekkel volt tele a könyv. Ha volt esetleg egy hosszabb leíró rész, akkor is érdekessé varázsolta a szerző a mitológiai elemek miatt. Pont annyira, hogy azért mégse menjen át történelem órába az olvasás.
Szoktam hangoztatni, hogy nem vagyok túlságosan nagy rajongója a fantasyknak, de aztán olvasok valami ilyesmit, és elgondolkodom az állításomon. Ez a kötet ugyanis végig izgalmas volt, az első néhány oldal után már alig bírtam letenni, egy nap alatt ki is végeztem az egészet és azonnal elővettem a másodikat.
Percy és Annabeth is nagyon erős karakterek, alig várom, hogy megtudjam, mibe keverednek még a következő néhány részben. Néha persze csináltak ostobaságokat, hiszen mégiscsak gyerekek még, de ennek ellenére mindig megtalálták a helyes utat. Kissé rosszul érzem magam, hogy két tizenkét évest shippelek egymással, de nagyon remélem, hogy a kettejük története később jobban kibontakozik majd. Most viszont még aranyos volt ez a néhány elpirulás.
Glover is nagyon szerethető karakter volt, minden egyes szerencsétlenségével együtt. Mondjuk miután hallhattuk az Orákulum jóslatát, elég egyértelmű volt szerintem, hogy ki fogja majd elárulni Percyt a barátai közül. Arra viszont egyáltalán nem számítottam, hogy egy teljesen más személy állt minden szörnyűség mögött. Most, hogy már megtudtam, alig várom, hogy megnézzem a filmet is. Valamikor már nekikezdtem Logan Lerman miatt, de szinte semmire sem emlékeztem.
Borító: én az első kiadással olvastam, ennek a zöld színnek nem voltam a rajongója, de összességében nem rossz.
Pozitívumok:
- izgalmas és érdekes történet
- szerethető szereplők
- a görög mitológia kreatív felhasználása
- letehetetlen
Negatívumok:
- egy hangyányi kiszámíthatóság
Ajánlom, ha:
- fantasyra vágysz
- rajongója akarsz lenni egy lehengerlő sorozatnak
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése